Magyar vagyok!

2019. december 19.    Dalok

Magyar vagyok! 

Igazad lehet,
ítélj el, könnyebb lesz neked,
kit látsz, egy török janicsár,
ki békességre vár,
mit meg úgyse talál,
hát mondd minek élne már. 

De utolsó szó jogán,
a létra legalsó fokán,
ahonnan nincsen visszaút,
hol eltörpül a múlt,
hogy mit érzek mégis tudd. 

Elvették a nyelvemet,
átfestették a szívemet,
kaptam furcsa elveket,
de magyar vagyok. 

Megmondták, hogy mi jó nekem,
kijelölték, hogy hol a helyem,
s hogy miket láthat két szemem,
de magyar vagyok. 

Ébren voltam, álmodtam, mind parancsra tettem.
Enyém volt, mit megfogtam, mit kaptam, szerettem.
Boldogságot elszórtan, a gondból nagy adagot,
arányában ezt kaptam, s bár rám törtek a bajok,
én magyar vagyok. 

Előírták, hogy mit akarok,
Kiért élek és kiért halok,
hogyan állok és hogy szaladok,
de magyar vagyok. 

Ébren voltam, álmodtam, én mind parancsra tettem.
Enyém volt, mit megfogtam, mit kaptam, szerettem.
Boldogságot elszórtan, a gondból nagy adagot,
arányában ezt kaptam, s bár rám törtek a bajok,
én magyar vagyok.
én magyar vagyok.
én magyar vagyok.
én magyar vagyok.
én magyar vagyok.

A dalszöveget írta: Moravetz Levente

2019-12-26T12:19:34+00:00