Egy lepkét lesek álmaimban…

2019. december 19.    Dalok

Egy lepkét lesek álmaimban… 

Egy lepkét lesek álmaimban, réten röppen át,
Úgy csábítja a végtelen, hogy más célt meg se lát,
oly makacsul, a szélbe száll,
ez álom, gyermekkortól rám talál.
A többi lepke mind leszáll, ha fát borzol a szél,
Az én pillangóm nem lapul, ő rögtön szárnyra kél, 

Ha nincs remény, ha nincs esély,
Ha túlélése oly csekély, nem fél. 

Az én lepkém száll egyedül, hogy merre, nem tudom.
A széllel szemben szállni szépen, nincsen hatalom. 

A szárny kevés, a vágya nagy
egy pillanat, s már semmi vagy, nem vagy.
Csak tudnám azt, hogy mért kísért, ez álom szüntelen,
Az éltem csendben élem én, nem hív a végtelen, 
nem vonz a harc, nem vonz a hír,
nem küzdök én már senkiér’ hát mér’? 

Ha úgyis jő egy vad vihar, az mindent elsöpör.
Ott győztes nincs, ott nincs esély, ott nincs ki tündököl. 

Majd elragad, cibál a szél,
s ott pusztulok majd semmiér’. De mér’? 

A dalszöveget írta: Moravetz Levente

2019-12-26T12:19:59+00:00